Archive

Archive for April, 2010

Mafia K’1 Fry – Pour Ceux

April 30, 2010 Leave a comment
Advertisements
Categories: Songs of Crime

Keny Arkana – La Rage

April 28, 2010 Leave a comment
Categories: Songs of Crime

70 Anarchists occupied a TV Station during the news in Crete

April 15, 2010 Leave a comment

The video above is with English subtitles.

Categories: Greek Fire, In English

Húsz év

April 15, 2010 Leave a comment

“HÚSZ ÉV. Az ellenforradalom húsz éve. A megelőző ellenforradalomé.
Olaszországban.
És máshol.
Húsz évnyi álom biztonsági kapuk mögött, biztonsági őröktől kísértve. A testek álma, takarodóra kényszerítve.
Húsz év. A múlt nem múlik. Mert a háború folytatódik.
Terjed. Növekszik.
Helyi apparátusok hálózatán. Jól osztályozott látásmódokban. A béke felszíne alatt.
Fegyveres béke alatt, ami jól rejti a láthatatlan polgárháború ívét.”
/Tiqquin: How Is To Be Done?/

Húsz év. Húsz év a plurális demokrácia elől menekülve. A mi húsz évünk Magyarországon, amióta a globális piacegyesítés, a rendszerváltás rémálmát éljük. Nem mintha előtte nem futottunk volna: a hiten kívül akkor se volt semmink.

Hitünk volt húsz éve, lelkesek voltunk, hogy vége lett az egyetlen párt uralmának. Jól elhelyezett, okosan megfogalmazott szabadságot hirdettek fennkölten. A fogyasztás szabadsága zúdult a nyakunkba és a termelés újabb mókuskereke. A munkanélküliség szabadsága kilépett a függöny mögül. Elszabadult, és azóta reflexszé fejlődött mindannyiunkban. Oroszok, MSZMP, és Munkásőrség nélkül folytatódott a síri csend, amit mérnöki pontossággal szerkesztett az államhatalom 33 éven át. Az munka új rendjének krisztusi korában a jött el hozzánk megváltóként a Nyugat — szelleme.

Hatalmas csinnadrattával adták tudtunkra, hogy ez itt egy új piac, hogy ez itt az árutermelés mennyországa. Belépőt viszont nem kaptunk. Pillanatok alatt felhúzták a liberális demokrácia díszletekeit, emberarcú kapitalizmusról és jóléti társadalomról beszéltek kezdetektől fogva, mi pedig szakadatlanul hittünk, miközben a jóléti állam maradékát is felszámolták. A színpad mögött kialakultak az új alkuk, a globális piaci struktúra új kapcsolatrendszere. Fegyelmet vertek belénk 33 év alatt, hogy dolgozzunk, aztán 20 éven át erre a fegyelemre alapozva neveltek belőlünk tökéletes fogyasztókat.

Új magyar nemzetet kiáltottak ki, az állampolgárságunk új tudatát. A látszat-összetartozásokat, mint az úttörők, KISZ-esek, vasöklű ipari munkások, amikben az államkapitalista rend definiálta magát a liberalizmus cinikus mosollyal lerombolta végleg, helyüket a képlékeny, naponta változó termékmárkák és -szlogenek vették át, az új nemzet alaktalan belső kategóriái.

Hitünk villámgyorsan elfogyott, de a kiábrándultság továbbra is szervezetlen maradt. Semmi nélküli tulajdonosokká váltunk, szerepeinkből a munkásosztály egységének illúziója is kiveszett, amelyet oly gyöngéden ápolt régen, céljainak megfelelően a bolsevik hatalom. Az utcára lépve a harcos gyanakvásával tekintünk körbe, mindenkiben ellenséget látunk: Az utcára kerültek veszedelmes kéregetését és bűzét kerülgetjük, üres pénztárcánk hozzáláncolva a nadrágunkhoz, könyökeink állandóan készen állnak a tömeggel megküzdeni, ahogy a szenvedni a munkahelyünkre, a gyerekért az óvodába megyünk, vagy az ünnepi legjobb génkezelt pulykáért verekszünk. A nyugat-európai országokban jó darabig oly sikeresen társadalmi Xanaxként működő civil szervezetek se tudták megvetni a lábukat az átszerveződés során atomjaira robbant lakosság körében.

Nem maradt más, csak az áruként fogyasztható látvány, amelyet az átszerveződés eredményeként létrejövő új hatalmi gócok alkotnak. Nem véletlen, hogy ezeket a csoportokat időről-időre a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval és privatizációval hozzák kapcsolatba. Ahol a polgári társadalom fogadott prókátorai maffiákról beszélnek, tudnunk kell, hogy valójában az új hatalom megszilárdulásának hatalmi csomópontjaira gondolnak, melyek törvényes létezése attól függ, hogy éppen melyik kerül ténylegesen uralomra. Többségünk nem táplál illúziókat a pártokról, melyekben a tőkés csoportok intézményesítik érdekeik képviseletét, de egyéni szerepünk miatt fogékonyak vagyunk az adminisztrációs termékek vásárlására, és az értük való rajongásra. Elég csak egy pillantást vetni Orbán Viktor facebook lapjára vagy a kapcsolat.hu honlapra, hogy megértsd, miről is beszélek. Nem ideológiák csapnak össze az egyes választási ciklusok körüli cirkuszokban, még csak nem is menedzsment stratégiák, ahogy az objektivitásért fizetett politikai elemzők és újságírók tálalják, hanem különböző csomagolású, de egynemű piacorientált politikai termékek.

A pártpolitikánk tehát nem más, mint a lakosság feletti ellenőrzés egyik kifinomult eszköze, amely egy pillanatra sem veszítette el a fogyasztóközönségét. Már régen készen állt a korrekciókra, amikor 2006-ban újra kiderült a nyilvánvaló: az, hogy hazudnak. Ami viszont sem akkor, sem azóta nem derült ki a számunkra, az az, hogy nem a válaszaik, de a kérdéseik is nevetséges koholmányok. A rendszeres médiakampányok a “korrupció leleplezéséről”, a “szervezett bűnözés terjedéséről”, az “iskolai erőszak fokozódásáról”, a “sertésinfluenza halálos járványáról”, a “cigánybűnözésről”, a “fasiszta veszélyről”, az “államadóság növekedéséről” és a “hitelválságról” közvetve és közvetlenül is szintentartja az általános bezárkózást, és rettegést, ami mindannyiunkat fogva tart. Úgy féltjük a maganszféránk alkatrészeit, ahogy egy beteges gyűjtő ragaszkodik a “kincseihez”. Ez az az alap, amin a politikai fogyasztás felépül. Gondosan válogatják és stilizálják a világ történéseit, sőt egész az osztályháború történelmének fejezeteit, hogy biztosítsák az helyi és egyéni elszigeltséget, ami egyúttal a világpiaci hálózatba simul bele.

Négy évenként szépen fényezett csomagokba kapjuk a politikai szolgáltatások leírásait. A gázárak befagyasztásáról, a korrupció felszámolásáról, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséről, a társadalmi igazságosságról. A Magyar Gárda a bűnöző elemektől védi a lakosságot. A Fidesz a “kisembereknek” ígéri, hogy megvédi őket a globális gazdasági hatásoktól. Az MSZP a nyugdíjasokért remeg. Az LMP a magyar ökoszisztéma, a megélhetés és a kisvállalkozások védelmét hangsúlyozza többek között. A védelem a kulcsszó, a vásárló tehát azt a védelmi szolgáltatást pakolja a kosarába, amelyikben leginkább érdekeltnek érzi magát. Arra pedig nagyon is gondosan figyelnek, hogy érdekeltek legyünk, hiszen a fogyasztói együttműködésünk nélkül csak a költséges erőszakos megoldások maradnak. A cselekvésről lemondtunk, bénultságunk egyik szép példája a harmadik legnagyobb politikai erő kifejlődése Magyarországon, a Jobbik. Ebben a pártban és mozgalomban testesül meg az a megalvadt osztálydüh, melyet már kitörése előtt kormányellenes hisztériára korlátoztak (igazából nem is kellett külön erőfeszítéseket tenni ezért, hiszen a többpártrendszerű államkapitalizmus különös jellemzője, hogy mindig csak a vezetőséget kell váltani “népharag” esetén), és a gyorsan forgatott munkaerőpiacból való kihullás veszélye túllépte a hagyományosan erre a célra leválasztott cigányságot. A munka világának peremére szorult tömeg jól ábrázolható ellenségkép a munka büszkeségére építő kapitalista retorika számára. Az aktív munkások és az állandó munkanélküliség együttesen komoly veszélyt jelent a polgári rendre, így minden eddigi kormányzat kivette a maga részét a cigányság körülbástyázásában, így elég volt egy elegáns mozdulattal bevezetni az “új” politikai termékszlogent: a cigánybűnözést, és learatni a babérokat. 8 év alatt kiépítült az a médiahálózat, az a nyelvezet, az a virtuális közösség (hazafiság), amelyre ma közel 900.000 vásárlót lehetett találni. A nemzetfogalom történelmileg mindig is üres volt a munkásosztály számára, hiszen a nemzetállam kialakulásakor még nem létezett, mára meg munkástudatát is elvesztette, és ezért léphetett be a nemzet az olyan jól használható üres marketingszövegek mellé, mint pl. a demokrácia, vagy a polgári demokrácia.

Húsz évünkbe került idáig eljutni. Az ellenforradalom általános diadalmenete alatt görnyed a hátunk generációk óta anélkül, hogy egyszer is a mindennapi életünk nyomorából fegyvert kovácsoltunk volna — közösen. Lassan elfogy a levegő, a háború csak a béke alakjában tombol tovább. Fel kell venni a fegyvert, össze kell jönnünk, hogy cselekedhessünk! Nem máskor, majd, egyszer. Hanem most. A menekülésünknek csak akkor lesz vége, ha mi magunk megállunk, hogy megállítsuk és összetörjük a gépezetet. Szerveződünk, felszabadítjuk a saját terünket; ha kell, hát erővel. De a legkisebb szabotázs is számít. Ez egy folyamat, ahol élni kell megtanulnunk.

Rád is számítunk!

Antianarchista boszorkányüldözés Görögország szerte

April 14, 2010 Leave a comment

Antianarchista boszorkányüldözés vette kezdetét Athénban péntek reggel óta, amikor is hajnalban legalább 6 embert vett őrizetbe a rendőrség “terrorista” cselekményben való részvétel gyanújával. A média megszellőztette a letartóztatottak neveit, illetve azt a vádat, miszerint az őrizetbe vettek a Forradalmi Harc tagjai. Válaszul az Athéni Műszaki Egyetemet anarchisták szolidaritásból elfoglalták.

Péntek hajnalban az antiterrorista rendőri egység betört három házba és őrizetbe vett 4 embert belföldi terrorizmus gyanújával. Ahogy az első hírek megjelentek a Közrendi Minisztériumhoz közelálló blogokon és újságíróknál, a görög nyilvánosságot valósággal bombázni kezdték a feldúlt házakról, “terrorista fészkekről” készült képek, és a letartóztatottakról felfedett szedett-vedett információk a média részéről, dacára annak, hogy a rendőrség semmilyen hivatalos bejelentést nem tett. A média elsőre két őrizetest azonosított be, a görög anarchista mozgalom régi motorosait, akik rendszeres bebörtönzéseikről, éhségsztrájkjaikról híresek és a helyi szolidaritási tömegmozgalom vezéregyéniségei voltak egy időben. Természetesen mi nem fogjuk ezeket a neveket, és személyes adatokat róluk itt közölni. Aztán további rendőrségi műveletek követték az előzőeket, betörve több anarchisták lakta házba, állítólag még több letartóztatással, de ezekről a rendőrség hallgat. Ezeknek az eseményeknek a hatására a médiában kiújult az anti-anarchista vagdalkozás és propaganda, történetek kaptak lábra a letartóztatásba került anarchisták és [a rendőrség által] meggyilkolt Lambros Foundas kapcsolatáról, és búvóhelyen talált fegyverekről és kommünikékről. Ami egyenlőre biztosnak látszik, hogy a rendőrség talált “bomba készítéshez felhasználható anyagot”, azaz közönséges házi tisztítószereket, motorolajat, stb. és “írott anyagot és feljegyzéseket amely a Forradalmi Harc kommünikéihez hasonló”, azaz  anarchista vagy marxista szövegeket. Ezen kívül egy anarchistát feltartóztattak és elszállítottak el az utcáról “fegyveres rablás” gyanújával. A rendőrség a szülei házához vitte és ott a nagyapja 1914-ből való vadászpuskáját elkobozták, mint bizonyítékot. A férfit ma reggel állították elő a vizsgálóbírónál [államügyész?].

Válaszként az athéni anarchisták elfoglalták és azóta is megszállás alatt tartják a belvárosi Polytechneiot [Műszaki Egyetem] és általános gyűlést hívtak össze ma délutánra a szolidaritási kampány koordinálására.

Zavargások törtek ki a Salonica Ariszotetelészi Egyetem előtt előző éjszaka egy felszámolt squattal szolidaritásban rendezett buli során. Múlt hétfőn a rektor beküldte a buldózereket és leromboltatta az elfoglalt “lyomenát” épületeket, a Utcai Támadás nevű punk kollektíva és a elektro-anarchista Freeteza lakhelyét. A kifejezetten jobboldali rektor nem habozott a rohamrendőröket beküldeni az egyetemi menedékbe. Ügyvédek vádat emeltek a rektor ellen a menedék ellehetetlenítéséért és a mindössze a cserepek miatt veszélyesnek nyilvánított épületek illegális lebontásáért. Úgy tűnik a tegnap éjjeli zavargásokat a lyomena lebontása miatt alakultak ki.

Ugyancsak tegnap fasiszta söpredék megkísérelte felgyújtani Agros-t, a squat-területét Tritsis parknak Athénban. Előtte tucatnyi fasiszta militáns az afrikai utcai árusokat támadott meg Monastirakiban. A bevándorlóknak sikerült tartani magukat egészen addig, amíg a fasiszták nem kaptak segítséget a motorosrendőröktől a rasszista pogromjukhoz, amit úgy harangoztak be az interneten, mint “az illegális kereskedelem elleni hadjárat.”

Frissítések:

—-

A rendőrség leközölte annak az öt férfinak és egy nőnek a nevét és fényképét, akiket letartóztattak. Mivel a ítélet nélküli letartóztatásban lévők neveit és képeinek közzététele felrúg minden etikai szabályt (most hagyjuk a burzsoá alkotmányos szabályokat, melyek szintén tiltják ezt), ezért nem fogom itt továbbadni azokat addig, amíg az érintettek maguk nem hozzák nyilvánosságra. Mindenesetre annyi tudható, hogy az egyike a foglyoknak a rendőrség állandó gyanúsítottja, aki már több évet sínylődött a köztársaság celláiban.

A hatodik férfit ma tartóztatták le, és a lakásában tartották bilincsben Exarcheiaban órákon át, miközben a rendőrség átkutatta a lakását. Az elhúzódó eljárás alatt összegyűlt kb. 100 anarchista az épület körül és összecsaptak a könnygázzal oszlató zsarukkal és barikádokat emeltek.

A rendőrség állítása szerint találtak egy merevlemezt a Forradalmi Harc régi közleményeivel (amik bármelyik burzsoá híroldalról letölthetőek) és egy “jövőbeli támadás közleményének tervezetével” (ami valószínűleg egy általános anarchista politikai helyzetelemzés).

Vannak pletykák, melyek szerint a Forradalmi Harc tervezett egy nagyszabású merényletet a Nemzeti Rendőrfőparancsnokság (GADA) ellen, és hogy a rendőrség megtalálta azt a nyomtató, amivel a Forradalmi harc kommünikéi lettek nyomtatva, de a rendőrség ezeket nem erősítette meg. További 10-12 ember után folyik a keresés. Mindenesetre a médiában terjesztett hírekkel óvatosan kell bánnunk, főleg amiatt, mivel két olyan anarchistának nevét is bevették a sorba, akiket a rendőrség egyáltalán nem is keres.

—-

Egy másik szolidaritási tüntetést tartottak ma délután, ezúttal Petralonában, egy elvtárs háza előtt, ahol az antiterrorista rendőrség házkutatást tartott. A tüntetők az antiterrorista hadművelet ellen skandáltak szlogeneket, és nem sokkal később a rohamrendőrök támadták meg őket. Ezután a tüntetők egy menetben indultak el a Ekaterini tér felé, többek között ilyen szövegeket harsogva: “amikor betörnek a házadba, akkor törsz ki a ketrecetből”. A Nea Ioniai állítólagos “bűnfészek” elől közvetítő TV stábot megtámadták a útközben a tüntetők. A radikális elektronikus média szerint a letartóztatásban lévők visszautasították az ételt és a vizet.

—–

Tegnap éjjel a görög rendőrség antiterrorista hadművelet továbbfolytatódott több tucat ház feldúlásával országszerte, állítólag a Forradalmi Harc “fegyveres rejtekhelyei” után kutatva. Kypseliben, Athén belvárosában több, mint 300 anarchista gyűlt össze egy elvtárs házkutatása alatt éjfél tájékán, ami teljesen illegális görögországban (az éjszakai házkutatások megszegik a junta-korszak utáni alkotmányt). Amíg ezek a sorokat írom, a rendőrök átszállítják a vádlottakat az Athéni Evelpidon Bíróságra több fontos útvonalat is elkordonozva. A bíróság épülete elé demonstrációra hívnak az anarchista elvtársak. Hozzá kell tenni, hogy a bíróságok jelenleg alig működnek az ügyvédek háromnapos sztrájkja miatt. A rabokkal sem a rokonok, sem az ügyvédek nem találkozhatnak, ezzel teljesen megsértve magát a polgári jogi szabályozást.

—-

Összecsapások kezdődtek az Evelpidon Bíróság épületei között, amikor a rendőrség géppisztolyokkal felfegyverkezve kivezette a rabokat a tárgyaló teremből. A tüntetőket könnygázzal támadta meg a rohamrendőrség, akik közül sokat súlyosan megvertek; egy tüntető kórházba került a jelentések szerint. Két elvtársat tartóztattak le az összecsapások alatt. A burzsoá média szerint az antiterrorista törvény teljes szigorával lesújtanak a letartóztatásban lévőkre, és a rendőrség folytatja a házkutatásokat az ország több pontján. Az őrizetesek rokonai feljelentést tettek a rendőrség ellen, mert a rabokat verik a vallatások során, és az átkutatott házakat teljesen feldúlják.

A radikális média jelentései szerint a bírósági tüntetésre tartók rasszista röplapot osztogató náci gyökéreket támadtak meg, akik súlyos sérülésekkel kerültek kórhába.

Mafia K’1 Fry – Guerre

April 13, 2010 Leave a comment
Categories: Songs of Crime